Mint minden rendszeres mozgásforma, úgy természetesen a kerékpározás is jótékony hatással van az egyén egészségére, fizikai teljesítőképességére. Ezek között az előnyök között vannak olyanok, amelyek teljesen természetesnek hatnak, de olyanok is, amelyek talán kevésbé nyilvánvalóak. Lássuk, mit tesz az emberi szervezettel a rendszeres bringázás:

1.       Csökkenti az elhízás lehetőségét. Természetesen ennyire nem egyszerű a dolog, de a rendszeres mozgás a megfelelő táplálkozás mellett ténylegesen segíthet megelőzni az elhízást, illetve a felesleges kilók leadását. A kerékpározás egy viszonylag kényelmes formája a testedzésnek, hiszen bárki számára elérhető, a mozgás hossza és intenzitása is szabadon megválasztható. A bringázás – annak intenzitásától függően – óránként 300-1000 kalória elégetését teszi lehetővé.

2.       Szív- és érrendszeri betegségek megelőzése. Magyarországon napjainkban az elhunytak körülbelül felénél a halál oka valamilyen szív- és érrendszeri betegség. Ezek közé a betegségek közé tartozik a magas vérnyomás, a szívinfarktus, de a stroke (agyvérzés) is. A rendszeres kerékpározás erősíti a szívizomzatot, a tüdőt és a vérkeringést egyaránt, ezáltal csökkentve a kockázatát a fenti betegségek kialakulásának. Emellett a vérkeringés élénkülése azt eredményezi, hogy a szervezet sejtjeihez azonos idő alatt nagyobb mennyiségű oxigén jut el, mint nyugalmi helyzetben.

3.       Növeli a tüdő kapacitását. Egy rendszeresen bringázó felnőtt tízszer több oxigént vesz fel, mint aki csak a televízió előtt ül – nem is maga tény a meglepő, hanem a különbség mértéke. Sokan azt gondolják ezzel együtt, hogy a városi kerékpározás nem egészséges a belégzett káros anyagok miatt. A sűrű városi forgalomban valóban elkerülhetetlen a találkozás a szálló porral, a magasabb koncentrációban jelenlévő nitrogén-oxidokkal, stb., azonban ez mindenkire hatással van, aki közlekedik a városban. Nem mindegy azonban, mekkora hatással: aki autózik, ugyanazon az útvonalon ötször nagyobb légszennyezésnek van kitéve, mint a kerékpáros. Ennek oka egyfelől az, hogy a kerékpárosok feje magasabban van, mint az autóban ülőké, másrészt az, hogy az út szélén közlekednek, harmadrészt pedig az, hogy az autóból lassan távozik a magasabb károsanyag-koncentrációjú levegő.

4.       Cukorbetegség megelőzése. A rendszeres mozgás – így a kerékpározás is – segít a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását megelőzni. Ez nem csoda, mert ez a fajta diabétesz (amelynek alapja leggyakrabban az, hogy a szervezet által termelt inzulin nem tudja vércukorszint-csökkentő hatását megfelelő mértékben kifejteni, így inzulin-rezisztancia áll fenn) elsősorban az elhízásra, mint elsőleges okra vezethető vissza. Egyes kutatások szerint a több bringázás egyben kevesebb esélyt is jelent a cukorbetegség kialakulására.

5.       Minden izmot megmozgat. A kerékpározás elsősorban az alsótest izmait veszi igénybe (lábizmok, farizmok), azt viszont talán kevesebben tudják, hogy a felsőtestre is van hatása. Bringázás közben ugyanis testünk a saját stabilizálásához mozgósítja a hát- és hasizmokat, továbbá a karizmoknak is jut némi szerep a felsőtest tartásában. A mozgás zsírégető hatása miatt ráadásul jobban láthatóvá válnak az izmok, a rendszeres igénybevétel okozta vérbőségtől pedig szebb lesz az izomtónus. Fontos kiemelni, hogy a kerékpározás a kocogáshoz vagy a futáshoz képest kevésbé terheli az ízületeket.

A fentiek ellenére el lehet rontani a dolgot, mégpedig egy rossz méretű, vagy egy rosszul beállított kerékpárral. A túl kicsi vagy túl nagy bringa kényelmetlen (és nem is biztonságos), a rossz beállítás pedig eredményezhet hát- vagy derékfájást, ízületi fájdalmakat (térd- és csuklóízületek), a tenyér túlzott terhelését is akár.