A köznyelven KRESZ-nek nevezett jogszabály a 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól. A rendeletből azokat jogszabályi helyeket emeltük ki, amelyek meghatározzák, hogy milyen esetben hol lehet (kell) kerékpárral közlekedni, illetve milyen egyéb szabályok vonatkoznak a kerékpárosok közlekedésére.

25. § (2) Járművel az úttesten - az előzés és kikerülés esetét kivéve - annak menetirány szerinti jobb oldalán, az út- és forgalmi viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra tartva kell közlekedni. (…)

54.§ (1) Kerékpárral a kerékpárúton, a kerékpársávon vagy erre utaló jelzés esetében az autóbusz forgalmi sávon, ahol ilyen nincs, a leállósávon vagy a kerékpározásra alkalmas útpadkán, illetőleg - ha az út és forgalmi viszonyok ezt lehetővé teszik - a lakott területen kívüli úton, a főútvonalként megjelölt úton az úttest jobb széléhez húzódva kell közlekedni.

(2) Lakott területen levő olyan úton, ahol az úttest kerékpáros közlekedésre alkalmatlan, továbbá ahol a (7) bekezdés a) pontja szerint tilos, kerékpárral a gyalogos forgalom zavarása nélkül és legfeljebb 10 km/óra sebességgel a járdán is szabad közlekedni.

(3) Kerékpárral az útpadkán, az úttesten és a járdán csak egy sorban szabad haladni.

(4) Kerékpárral

a) lakott területen kívül a főútvonalról balra bekanyarodni vagy megfordulni, továbbá

b) a kerékpárútról a vele párhuzamos útra balra bekanyarodni nem szabad.

A kerékpárosnak a kerékpárról le kell szállnia és azt tolva - a gyalogosok közlekedésére vonatkozó szabályok szerint - kell az úttesten áthaladnia.

(…)

(6)  A kerékpárral éjszaka és korlátozott látási viszonyok között abban az esetben szabad közlekedni, ha a kerékpáron vagy a kerékpároson

a) előre fehér-, hátrafelé piros színű, folyamatos vagy villogó fényt adó lámpát és fényvisszaverőt helyeztek el, és

b) lakott területen kívül kerékpáros fényvisszaverő mellényt (ruházatot) visel.

(…)

(10) A gyalog- és kerékpárúton a kerékpáros a gyalogos forgalmat nem akadályozhatja és nem veszélyeztetheti.

(11) Ha az út mellett, annak vonalvezetését követve kerékpárutat vagy gyalog- és kerékpárutat jelöltek ki, a kétkerekű kerékpároknak a kerékpárúton vagy a gyalog- és kerékpárúton kell közlekedni. Ha a lakott területen a nem főútvonalként megjelölt út mellett annak vonalvezetését követve kerékpárutat vagy gyalog- és kerékpárutat jelöltek ki és az úton kerékpár nyomot is kijelöltek - ha a közúti jelzésekből más nem következik - a kétkerekű kerékpárok az úttesten is közlekedhetnek.

A jogszabályt köznapi nyelvre ültetve egyszerűbbnek tűnő szabályozást kapunk, amelynek minden elemét ismernie kell annak, aki kerékpárral szeretne közúti forgalomban közlekedni, tekintet nélkül az életkorra, vagy akár arra, hogy az illetőnek van-e jogosítványa, vagy nincs.

A jogszabályból tehát az alábbi szabályok vezethetők le:

• Amennyiben van bármilyen kerékpáros infrastruktúra (azaz kerékpársáv, kerékpárút, gyalog- és kerékpárút), akkor azt kell használni kerékpárral közlekedve. Ez alól egyetlen kivételt lehet említeni: amennyiben kerékpárút vagy gyalog- és kerékpárút mellett az úttesten kerékpáros nyom is fel van festve, úgy az úttest is használható kerékpáros közlekedésre.
• Ha nincs kerékpáros infrastruktúra, abban az esetben a leállósávon, vagy a kerékpározásra alkalmas útpadkán kell közlekedni. Ez a kitétel azonban felvet néhány érdekes kérdést:
  • A leállósáv „az útnak az úttesttel azonos szintben levő, attól útburkolati jellel elválasztott és útburkolattal ellátott része” – ráadásul leállósávval rendszerint autópályán, autóúton lehet találkozni, ahol viszont tilos kerékpározni.
  • Az útpadka pedig nem más, mint „az útnak az úttest mellett levő, útburkolattal el nem látott része” – könnyen belátható, hogy ott, ahol nincs burkolat, nem biztonságos kerékpározni, így ez a szabály is kevéssé életszerű.
  • A fentieknek megfelelően tehát az úttesten az út- és forgalmi viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra tartva, egy sorban haladva kell közlekedni kerékpárral.
• A „lehetséges mértékben jobbra tartva” meghatározás azonban újabb kérdést vet fel, nevezetesen azt, hogy mindez mit is jelent a gyakorlatban. Konkrét értéket az útpadkától való távolságra természetesen nehéz mondani, hiszen ez függ például az út minőségétől, a forgalom nagyságától, a kerékpáros rutinjától, stb. Mi is hát a megfelelő pozíció?
  • Nem érdemes túl közel kerülni az úttest széléhez, mert az út jobb oldala van általában a legrosszabb állapotban, számos veszélyforrás, akadály lehet az út jobb szélén: úthibák, kátyúk, üvegszilánk, por, kavics, nyomvályú, stb.; a hirtelen lelépő gyalogosokat kisebb az esély kikerülni (pl. két autó közül kilépők), számolni kell a parkoló autók esetében az ajtónyitás veszélyével, nem beszélve arról, hogy az úttest szélén egyensúlyozó bringás kevésbé látható, mint aki beljebb helyezkedik.
  • Érdemes tehát beljebb húzódni, de arra is figyelni kell, ezzel ne akadályozzuk szükségtelenül a többi közlekedőt (azaz a forgalmi viszonyok határozzák meg a helyezkedést).
  • Védett úton haladva is fel kell készülni arra, hogy a mellékutakról nagy lendülettel érkezik egy-egy jármű, így – amennyiben ezt a forgalom nagysága megengedi – a sáv közepe táján érdemes haladni (így jobban, messzebbről látható a kerékpáros, és a fent említett kellemetlen meglepetések is elkerülhetőek).
• Járdán csak két esetben lehet kerékpárral közlekedni, és mindkét esetben legfeljebb 10 km/órás sebességgel:
  • Ha az úttest kerékpáros közlekedésre alkalmatlan (azaz például elöntötte a víz egy zivatar vagy csőtörés következtében)
  • Főútvonalként jelölt úton 12 éves kor alatti gyermek nem kerékpározhat, ekkor ő használhatja a járdát.

Mindez a gyerekek nyelvére lefordítva, egyszerűsítve a következőképpen fest:

• Kerékpárral kerékpársávon, kerékpárúton vagy gyalog- és kerékpárúton kell közlekedni – ha van ilyen. (A gyerekekkel ismertetni kell a vonatkozó közlekedési jelzőtáblákat és útburkolati jeleket, hogy megtanulják, miről lehet felismerni a kerékpáros infrastruktúrát.)
• Ha nincs ilyen, akkor az úttesten, annak jobb oldalára húzódva kell közlekedni kerékpárral.
• Az úttesten annak menetirány szerinti jobb oldalán, libasorban kell közlekedni.
• Járdát abban az esetben lehet kerékpárral használni, ha valaki 12 éven aluli, főútvonalon (jelzőtábla bemutatása) nem kerékpározhat, illetve ha az úttest kerékpáros közlekedésre alkalmatlan.