A papírtérképnek számos előnye létezik a mai világban is – nem feltétlenül az online eszközökkel, okoseszközökkel szemben, inkább azokat kiegészítve.

• A papírtérképet kihajtogatva, kiterítve átfogó képet kaphatunk egy-egy tájegységről, hegységről, régióról, városról – a „nagy egész” látszik egyben. Ugyanezt a hatást legalábbis nehézkes elérni akár az okostelefon, akár a laptop képernyőjén.
• A papírtérkép az alapja az online térképeknek is – annyiban mindenképp, hogy ugyanolyan (vagy legalábbis nagyon hasonló) térképi jelekkel fogunk találkozni egy online térképen is, mint a papírtérképeken (pl. utak, vasútvonalak, szintvonalak, vízfolyások, hegycsúcsok, turistautak stb. jelölései).
• A papírtérkép akkor is működik, ha nincs térerő, vagy lemerül az okoseszköz.

A papírtérkép hátrányait sem hallgathatjuk el persze: egyrészt óvni kell a nedvességtől (bár ez igaz az okostelefonokra is), másrészt nem biztos, hogy a terep legfrissebb állapotát mutatja (erre nagyobb esély van egy digitális térkép esetében), illetve kell némi rutin a helyzetmeghatározáshoz és a térkép alapú tájékozódáshoz. Ez utóbbit – azaz a rutint – célszerű azelőtt megszerezni, mielőtt valaki túravezetőként színre lép.

Papírtérképből sokfélét találhatunk, amelyek más és más szempontok alapán ábrázolják a terepet, ennek megfelelően különböző felhasználási területekre lesznek alkalmasak. A kerékpártúra tervezésére, illetve a terepi tájékozódásra a leginkább alkalmas térképek a következők:

• turistatérképek:
  • egy-egy tájegységről árulnak el rengeteg információt, méretaránytól függő részletességgel
  • a turistatérképek méretaránya általában 1:30000-1:60000 (ritkán 1:80000) közötti érték (minél kisebb az 1-es utáni érték, annál részletesebb a térkép)
  • sokszor a kerékpáros létesítmények, kerékpáros túraútvonalak is fel vannak tüntetve
  • jól áttekinthetően ábrázolják a terepet; egy szépen megrajzolt térképre messziről ránézve is jól látszik például a domborzat, a növényzet elkülönülése stb.
• kerékpáros térképek:
  • általában szintén egy-egy tájegységre fókuszálnak
  • kerékpáros létesítmények, túraútvonalak, szolgáltatók feltüntetése jellemzi
  • sokszor ajánlott túrák is megtalálhatók a kerékpáros térképeken

A fenti térképkivágat a Cartographia Zrt. Mátra turistatérképének egy részlete, amely egy körülbelül 4 négyzetkilométer nagyságú területet ábrázol. A térképen számtalan térképi jel fedezhető fel:

• másodrendű főútvonal (24-es út a kivágat bal szélén)
• egyéb épített út, autóbuszvonal megállóval (Mátraháza-Kékestető út, sárgával jelölve)
• lezárt erdőgazdasági üzemi út
• javított földút
• jelzett turistaút
• földút, szekérút
• ösvény
• sífelvonó
• kőmező
• turistaház
• esőház, erdei pihenőhely
• magasles
• kilátó
• kerítés
• kápolna
• fenyves
• állandó forrás, ideiglenes forrás
• kórház
• vízmű, víztartály
• szintvonalak
• magassági pontok
• étterem
• Kéktúra pecsételőhely
• parkolóhely

A térképi jelek kismértékben eltérhetnek egymástól a különböző térképeken, de jelentős különbség nem fog mutatkozni. Az alábbi, a Szarvas Térkép által szerkesztett térképkivágaton a korábbiaktól eltérő jelek is megjelennek (például autópálya, vasútvonal, használaton kívüli vasútvonal, benzinkút stb.), míg mások hiányoznak (pl. autóbuszvonal és megállóhelyek) az előbb látotthoz képest.

A papírtérképekhez jellemzően tartozik jelmagyarázat is, amely segíti a térképi jelek értelmezését, mint például az alábbi képen, amely a Cartographia 2008-as kiadású Bükk térképének a részét képezi.

A térképi jelek nem mindegyike szükséges feltétlenül a kerékpártúra tervezéséhez, azonban az alapvető jelölések ismerete segíti mind a tervezést, mind pedig később a terepi tájékozódást – nemcsak papíralapú térképeken, hanem azok digitális verzióját használva is.

A következő játékos feladat segíti a térképi jelek megismerését, utána pedig indulhat az ismerkedés a digitális térképekkel.